A csípőízület artrózisa degeneratív-dystrophiás patológia, amelyet a hyalin porcjának elpusztítása jellemez.
A betegség fokozatosan alakul ki, fájdalom és csökkent mozgástartomány kíséretében. Az arthrosis kezdeti szakaszában orvosi beavatkozás hiányában néhány év elteltével a combizmok sorvadása következik be.
A sérült végtag megrövidül, és az ízületi tér összeolvadása a csípőízület részleges vagy teljes immobilizációjához vezet. A patológia okai a korábbi sérülések, a gerinc görbülete, a mozgásszervi rendszer szisztémás betegségei.
Az oszteoartritist általában középkorú betegeknél és időseknél észlelik. A diagnózist az instrumentális vizsgálatok eredményei alapján - radiográfia, MRI, CT, artroszkópia. Az 1 és 2 fokú patológia kezelése konzervatív. Ha ankilózist észlelnek, vagy a gyógyszeres terápia hatástalan, műtéti műtétet végeznek (arthrodesis, endoprotetikumok).
A patológia kialakulásának mechanizmusa
A csípőízületet két csont alkotja - az ilium és a combcsont. Az ilium alsó részét teste képviseli, amely részt vesz a combcsonttal való artikulációban, az acetabulum felső részét képezve. Mozgás közben a glenoid fossa mozdulatlan, a combfej szabadon mozog. A csípőízület ilyen "csuklós" eszköze lehetővé teszi a hajlítást, a hajlítást, a forgást, elősegíti az elrablást, a csípő addícióját. Az acetabulumot és a combfejet szegélyező sima, rugalmas, rugalmas hialinporc biztosítja az ízületi struktúrák akadálytalan csúsztatását. Fő funkciói a terhelések újraelosztása mozgás közben, a csontszövetek gyors kopásának megakadályozása.
Külső vagy belső tényezők hatására a porc trofizmusa megzavarodik. Nincs saját keringési rendszere - az ízületi folyadék tápanyagokkal látja el a szövetet. Arthrosis esetén megvastagszik, viszkózus lesz.
Az ebből eredő tápanyaghiány a hialin porc felületének kiszáradását idézi elő. Repedésekkel borítja, ami a szövetek állandó mikrotraumájához vezet a csípőízület hajlítása vagy meghosszabbítása során. A porc elvékonyodik és elveszíti csillapító tulajdonságait. A csontok deformálódnak, hogy "alkalmazkodjanak" a nyomás növekedéséhez. A szövetek anyagcseréjének romlása hátterében pedig destruktív és degeneratív változások haladnak.
Okok és provokáló tényezők
Az idiopátiás vagy primer arthrosis ok nélkül alakul ki. Úgy gondolják, hogy a porcszövet pusztulása a test természetes öregedése, a helyreállítási folyamatok lelassulása, a csípőízület szerkezeteinek teljes regenerálásához szükséges kollagén és más vegyületek termelésének csökkenése miatt következik be. A másodlagos arthrosis a testben már jelen lévő kóros állapot hátterében jelentkezik. A másodlagos betegség leggyakoribb okai a következők:
- korábbi sérülések - az ínszalagos-ín készülék károsodása, izomrepedések, teljes elkülönülésük a csontalaptól, törések, elmozdulások;
- az ízület fejlődésének megsértése, veleszületett diszplasztikus rendellenességek;
- autoimmun patológiák - reumatoid, reaktív, psoriaticus ízületi gyulladás, szisztémás lupus erythematosus;
- nem specifikus gyulladásos betegségek, például gennyes ízületi gyulladás;
- specifikus fertőzések - gonorrhoea, szifilisz, brucellózis, ureaplasmosis, trichomoniasis, tuberkulózis, osteomyelitis, encephalitis;
- az endokrin rendszer működésének megzavarása;
- degeneratív-dystrophiás patológiák - a femoralis fej osteochondropathiája, osteochondritis dissecans;
- az ízületek hipermobilitása, a "szupernyújtható" kollagén termelődése miatt, ami túlzott mobilitást, a szalagok gyengeségét provokálja.
Mivel az arthrosis kialakulásának oka lehet hemarthrosis (vérzés a csípőízület üregében), a provokáló tényezők közé tartoznak a hematopoiesis rendellenességek. A betegség kialakulásának előfeltétele a túlsúly, a túlzott fizikai aktivitás, a mozgásszegény életmód. Kialakulását a sportképzés helytelen szervezése, a magas mikroelem-, zsír- és vízoldható vitaminokat tartalmazó ételek étrendjének hiánya okozza. A műtét utáni arthrosis a műtét után néhány évvel jelentkezik, különösen, ha nagy mennyiségű szövet kivágásával járt. A hialinporc trofizmusát felborítja a gyakori hipotermia, a környezet szempontjából kedvezőtlen környezetben élés és a mérgező anyagokkal való munka.
A csípőízület artrózisa nem öröklődik. De bizonyos veleszületett jellemzők (anyagcsere-rendellenességek, csontváz-szerkezet) jelenlétében jelentősen megnő a kialakulásának valószínűsége.
Tünetek
A csípőízület arthrosisának vezető tünetei a csípő régiójában járáskor jelentkező fájdalom, az ágyékig, a térdízületig sugárzó fájdalom. Az ember szenved a mozgások merevségétől, merevségétől, különösen reggel. Az ízület stabilizálása érdekében a beteg sántítani kezd, járása megváltozik. Idővel az izomsorvadás és az artikuláció deformációja miatt a végtag érezhetően rövidül. A patológia másik jellemző jele a csípő elrablásának korlátozása. Például nehézségek merülnek fel, amikor megpróbálnak széken ülni, széttartott lábakkal.
Az első súlyosságú arthrosis esetén időszakos fájdalom jelentkezik intenzív fizikai megterhelés után. Az artikulációs területen lokalizálódnak, és hosszú pihenés után eltűnnek.
A csípőízület második fokozatának arthrosisával a fájdalom szindróma súlyossága növekszik. A kényelmetlenség még nyugalmi állapotban is jelentkezik, a combig és az ágyékig terjed, súlyemeléssel vagy fokozott motoros aktivitással növekszik. A csípőízület fájdalmának kiküszöbölése érdekében egy személy alig észrevehetően sántikálni kezd. Megjegyezzük az ízület mozgásának korlátozását, különösen a comb elrablása és belső rotációja során.
A harmadik fokú artrózist állandó erős fájdalom jellemzi, amely éjszaka és nappal sem csökken. A mozgáskor nehézségek merülnek fel, ezért járás közben az ember nád vagy mankó használatára kényszerül. A csípőízület merev, a fenék, a comb és a láb izmainak jelentős sorvadása van. Az elrabló combizmok gyengesége miatt a medence csontjai elmozdulnak a frontális síkban. A láb rövidülésének ellensúlyozására a páciens mozgáskor a sérült végtag felé hajlik. Ez a súlypont erőteljes elmozdulását és az ízület stresszének növekedését váltja ki. Az arthrosis ezen szakaszában az ízület kifejezett ankilózisa alakul ki.
| Fokozat | Radiográfiai jelek |
| Az első | A változások nem kifejezettek. Az ízületi rések mérsékelten, egyenetlenül szűkültek, a combcsont felületének pusztulása nincs. Kisebb csontnövekedések figyelhetők meg az acetabulum külső vagy belső szélén |
| A második | Az ízületi tér magassága egyenetlen fúziója miatt jelentősen csökken. A combcsont csontos feje felfelé tolódik, deformálódik, megnagyobbodik, kontúrjai egyenetlenek lesznek. Csontos növekedések képződnek a glenoid fossa belső és külső széleinek felületén |
| Harmadik | A közös tér teljes vagy részleges fúziója van. A combfej erősen kitágult. Az acetabulum minden felületén több csontos növekedés található |
Diagnosztika
A diagnózis felállításakor az orvos figyelembe veszi a patológia klinikai megnyilvánulásait, az anamnézist, a beteg külső vizsgálatának eredményeit és az instrumentális vizsgálatokat. A radiográfia a leginformatívabb. Segítségével felmérik a csípőízület állapotát, lefolyásának szakaszát, a porcszövetek károsodásának mértékét, egyes esetekben megállapítják a fejlődés okát. Ha a cervico-diphysealis csomópont megnövekszik, és az acetabulum ferde és lapított, akkor nagy valószínűséggel feltételezhető a diszplasztikus veleszületett változás az artikulációban. A Perthes-kórt vagy a fiatalkori epifiziolízist a csípőcsont zavart alakja jelzi. A radiográfia feltárhatja a poszttraumás artrózist, annak ellenére, hogy az anamnézisben nem volt korábbi trauma. Egyéb diagnosztikai módszereket is alkalmaznak:
- A CT segít felismerni a csontlemezek, kialakult osteophyták széleinek növekedését;
- Az MRI-t a kötőszöveti struktúrák állapotának és a kóros folyamatban való részvételük mértékének felmérésére végzik.
Szükség esetén az ízület belső felületét artroszkópos műszerekkel vizsgálják. Differenciáldiagnosztikát végeznek a gonarthrosis, a lumbosacralis vagy a thoracalis osteochondrosis kizárására. Az arthrosisban jelentkező fájdalom a radikuláris szindróma klinikai megnyilvánulásaként leplezhető le, amelyet ideg beragadás vagy gyulladás okoz. A neurogén patológiát általában egy sor teszt segítségével lehet kizárni. A csípőízület artrózisa szükségszerűen megkülönböztethető a csípőízület trochanterikus bursitistől, spondylitis ankylopoeticától, reaktív arthritistől. Az autoimmun patológiák kizárása érdekében a vér és az ízületi folyadék biokémiai tanulmányait végzik.
Gyógyszeres taktika
Az orvosi kezelés célja a beteg jólétének javítása. Ehhez különféle klinikai és farmakológiai csoportokba tartozó gyógyszereket használnak:
- nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k) - Nimesulid, Ketoprofen, Diclofenac, Ibuprofen, Meloxicam, Indomethacin, Ketorolac. Az akut fájdalom enyhítésére injekciós oldatokat alkalmaznak, a tabletták, pirulák, kenőcsök, gélek segítenek az enyhe vagy közepesen súlyos fájdalom megszüntetésében;
- glükokortikoszteroidok - triamcinolon, dexametazon, hidrokortizon. Alkalmazzák intraartikuláris blokádok formájában, Procaine, Lidocaine érzéstelenítőkkel kombinálva;
- izomlazítók - Baclofen, Tizanidin. A csontvázizmok görcsének, az érzékeny idegvégződések megszorításának kezelési rendjébe tartoznak;
- az ízület vérkeringését javító gyógyszerek - nikotinsav, aminofillin, pentoxifillin. A betegek számára előírják a szöveti trofizmus javítását, a betegség előrehaladásának megakadályozását;
- kondroprotektorok. Csak az arthrosis 1. és 2. szakaszában hatékony.
A melegítő hatású kenőcsök dörzsölése segít az enyhe fájdalom megszüntetésében. A külső szerek hatóanyagai a kapszaicin, a cinquefoil, a kámfor, a mentol. Ezeket az anyagokat helyi irritáló, zavaró, fájdalomcsillapító hatás jellemzi. Az ízületeken dimetil-szulfoxiddal, orvosi epével történő tömörítés segít megbirkózni a duzzanatokkal, a comb reggeli duzzanataival. A betegeknek klasszikus, akupresszúrás vagy vákuummasszázs ajánlott a coxarthrosis esetén. A napi testedzés az artrózis további előrehaladásának kiváló megelőzése.
Műtéti beavatkozás
A konzervatív terápia hatástalanságával vagy az ankylosis által bonyolított patológia diagnosztizálásával műtétet hajtanak végre. Az arthrosis által károsított ízület porcszövetét protetikai műtét nélkül nem lehet helyreállítani, de a kezelés megfelelő megközelítésével, az összes orvosi recept betartásával, a helyes életmód fenntartásával, terápiás gyakorlatokkal, rendszeres masszázsokkal, vitaminok fogyasztásával és megfelelő táplálkozással , megállíthatja a porc és a csípőízületek elváltozási folyamatát és pusztulását.